Hírek
Régi reklámtáblák Fonyódon
Régi reklámtáblák Fonyódon – vintage táblák, történetek és a régi reklámtechnológiák
Van valami különleges a régi reklámtáblákban.
A festék megkopott, a betűk kifakultak, a fa megszürkült, a fémfelületeken megjelent az idő nyoma. Egyes táblákon már csak néhány betű maradt olvasható, másokon viszont még ma is szinte ugyanazt látjuk, amit az utcán sétáló emberek láthattak évtizedekkel ezelőtt.
És talán éppen ez bennük a legérdekesebb.
Egy régi reklámtábla ugyanis nem egyszerűen egy reklám. Sokszor egy kis darab helytörténet.
Egy név, egy üzlet, egy mesterség vagy egy régi vendéglátóhely neve mögött ott lehet egy egész korszak. Megmutathatja, milyen vállalkozások működtek egy településen, hogyan nézett ki a korabeli reklámgrafika, milyen betűket használtak, milyen színekkel dolgoztak, és milyen technológiával készítették azokat a táblákat, amelyekből néhány még ma is fennmaradt.
Az Áfonya Reklámnál reklámtáblák tervezésével és gyártásával foglalkozunk, ezért különösen érdekes számunkra megnézni ezeket a régi felületeket.
Nemcsak azt szeretnénk megmutatni, hogy hogyan néznek ki, hanem azt is, hogy mi volt mögöttük, milyen korszakhoz kapcsolódhatnak, és hogyan készülhettek.
Az első válogatásunk Fonyódon készült. Öt különböző régi reklám- és üzlettáblát mutatunk be, és mindegyiknél megnézzük a történetet, a grafikai megoldásokat, valamint a lehetséges gyártástechnológiát.
Hogyan készültek a régi reklámtáblák?
Mielőtt megnézzük a fonyódi táblákat, érdemes röviden megérteni, mennyire más volt a reklámgyártás néhány évtizeddel ezelőtt.
Ma egy reklámtábla grafikája néhány kattintással elkészíthető számítógépen. A betűk tökéletesen szabályosak, a színek pontosan reprodukálhatók, a grafika pedig digitális nyomtatással vagy fóliával kerülhet a táblára.
Régen azonban sok esetben maga a reklámfestő vagy címfestő készítette el a feliratot.
A táblákat festhették fára vagy fémre, használhattak sablonokat, kézzel rajzolták a betűket, illetve bizonyos korszakokban zománcozott acéllemezekre is készülhettek reklámok.
A zománcreklámok története különösen érdekes. Magyarországon Bonyhád fontos szerepet játszott a zománctáblagyártásban: a gyárban 1909-ben indult meg a termelés, majd a felirati és reklámtáblák készítése is jelentőssé vált.
A múzeumi források szerint a régi zománcreklámok között egyedi megrendelésre készült, kézzel festett darabok is voltak, később pedig többek között levonómatricás és szitanyomásos megoldások is megjelentek.
Ezért egy régi reklámtábla látványából önmagában nem szabad automatikusan kijelenteni, hogy „zománctábla”. A különböző technológiák sokszor hasonló vizuális eredményt adtak.
Így dolgozott a címfestő
A régi reklámtáblák megértéséhez talán ez a legjobb szemléltetés: régen a felirat sok esetben ténylegesen kézzel született meg.
A címfestő először kimérte és előrajzolta a feliratot, majd ecsettel alakította ki a betűket. Nagyobb feliratoknál sablonokkal is dolgozhattak, illetve a betűk kontúrját és árnyékolását külön is elkészíthették.
Ezért van az, hogy a régi táblák betűi sokszor enyhén szabálytalanok. Nem hibásak – kézzel készültek.
Pontosan ez az a részlet, amelyet ma egy vintage reklámtábla tervezésénél sokszor mesterségesen próbálunk visszahozni.
1. „AJÁNDÉK” – Skerlecz Imréné régi üzlettáblája
Az első tábla már első pillantásra megmutatja, mennyire más volt régen egy üzlet reklámkommunikációja.
A nagy, sárga „AJÁNDÉK” felirat uralja a felületet, alatta pedig a „Skerlecz Imréné” név olvasható.
Nincs telefonszám. Nincs weboldal. Nincs QR-kód. Nincs hosszú szolgáltatáslista.
A tábla egyszerűen megmondja, mit lehetett ott kapni.
AJÁNDÉK
A Skerlecz Imréné név fonyódi helytörténeti anyagban is szerepel, így a tábla mögött egy valódi helyi kereskedelmi múlt rajzolódik ki.
🔨 Hogyan készülhetett?
A konkrét tábla anyaga a fénykép alapján nem határozható meg teljes bizonyossággal.
A felirat karaktere alapján azonban jól elképzelhető a festett vagy sablonozott reklámtábla technológiája.
A készítő előkészítette a fa- vagy fémlapot, felvitte az alap- és háttérszínt, majd kimérte a betűk helyét. A nagy betűket kézzel vagy sablonnal festhette fel.
A sablon egyik nagy előnye az volt, hogy ugyanazt a betűformát több alkalommal is fel lehetett használni.
A mai digitális nyomtatással szemben itt minden egyes ecsetvonásnak és minden egyes kimérésnek jelentősége volt.
Forrás: Wikimedia Commons / Fortepan
2. „SCHALLERNÉ KOZMETIKUS MESTER” – amikor a szakma volt a márka
Ez a tábla már tipográfiailag is nagyon karakteres.
A sárga háttér, a piros és fekete betűk, valamint a kék keret erős kontrasztot adnak.
SCHALLERNÉ
KOZMETIKUS
MESTER
Név. Szakma. Szakmai megnevezés.
Ennyi elég volt ahhoz, hogy az arra járó tudja, ki dolgozik ott és mivel foglalkozik.
🔨 Hogyan készülhetett?
Ennél a táblánál különösen érdekes a vastag, jól elkülönülő betűk használata.
A felirat készülhetett sablonozással vagy kézi címfestéssel. A sablon segítségével a nagy betűformákat gyorsabban és ismételhetőbben lehetett kialakítani.
A betűk kontúrja külön festékrétegként is elkészülhetett, így a távolról való olvashatóság javult.
A régi címfestők munkájában a pontos arányérzék nagyon fontos volt. Egy nagy feliratnál ugyanis nem lehetett egyszerűen „visszavonni” egy rosszul sikerült betűt úgy, mint ma egy grafikai programban.
3. „KORZÓ BÜFÉ” – a balatoni vendéglátás régi reklámnyelve
A „KORZÓ BÜFÉ” már egyértelműen a balatoni vendéglátás világát idézi.
A nagy „KORZÓ” felirat a fő elem, a „BÜFÉ” pedig azonnal megmutatja, mit kínál a hely.
Ez a régi reklámtáblák egyik legjobb tanulsága: nem kell mindent ráírni egy táblára.
Aki elsétált mellette, néhány pillanat alatt megértette az üzenetet.
🔨 Hogyan készülhetett?
A konkrét tábla anyaga nem azonosítható biztosan a fotó alapján.
Készülhetett festett fémtáblaként, festett lemezként vagy más korabeli merev reklámhordozóként. Ha zománcozott lemez volt, akkor tartós, kültéri felületet kaphatott; ha festett lemez, akkor a betűket és a grafikát külön festékrétegekben alakíthatták ki.
A korszakban a sablonozás és a kézi festés mellett már egyre több sokszorosítási technológia is rendelkezésre állt.
A múzeumi források alapján a zománcreklámoknál a kézi festés mellett később levonómatricás és szitanyomásos megoldásokat is alkalmaztak.
Forrás: Fortepan #228285
4. PANORÁMA ÉTTEREM – egy régi balatoni vendéglő története
A Panoráma tábla mögött már konkrétan dokumentálható fonyódi történet áll.
A Új Fonyód születése című helytörténeti kiadvány szerint 1966-ban a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat kisvendéglőt szeretett volna építeni a Kossuth-erdőben. A Hullám étterem szanálása miatt a tervet támogatták, és rövid idő alatt elkészült a Panoráma étterem.
A hely később nemcsak étteremként, hanem kulturális programok helyszíneként is megjelent Fonyód történetében.
🔨 Hogyan készülhetett a Panoráma tábla?
Itt különösen fontos, hogy ne jelentsük ki bizonyíték nélkül, hogy a tábla zománcból készült.
A hatvanas években több reklámtechnológia élt egymás mellett. A tábla készülhetett például festett fémből, sablonozott felirattal, illetve különböző nyomtatási eljárással.
A szitanyomás ekkor már olyan technológia volt, amellyel különböző felületekre lehetett grafikát sokszorosítani. A nagyobb, egyszínű feliratok és egyszerű grafikák számára ez kifejezetten praktikus megoldás lehetett.
A fotón látható fakulás és felületi kopás ugyanakkor azt mutatja, hogy a tábla hosszabb ideig volt kültéren.
A hely története biztosan dokumentált; a konkrét tábla gyártási technológiája viszont további tárgyi vagy archív bizonyíték nélkül nem azonosítható 100%-osan.
5. „FAZEKAS” – amikor maga a felület mesél
A „FAZEKAS” tábla egészen más miatt érdekes.
Itt maga a felület lett a történet része.
A kopott festék, a fa természetes öregedése és a hiányos felirat együtt olyan hatást ad, amelyet ma egy vintage reklámtábla készítésekor gyakran mesterségesen próbálunk megteremteni.
Itt viszont nem vintage effektet látunk.
Hanem valódi időt.
🔨 Hogyan készülhetett a „FAZEKAS” tábla?
Ennél a táblánál a festett fa lehetősége különösen érdekes.
A fát előkészíthették, alapozhatták, majd a háttérszínt és a feliratot külön festékrétegekben vihették fel.
A nagy betűket a címfestő kézzel rajzolhatta fel, de sablont is használhatott.
A fa kültéren gyorsan változik. A napfény, az eső, a nedvesség, a fagy és a hőmérséklet-változás évek alatt megbontja a festékrétegeket.
Ez hozhatta létre azt a természetes patinát, amit ma a vintage reklámgrafikákban digitális textúrákkal próbálunk utánozni.
A fonyódi helytörténeti anyagban szerepel egy Fazekas Sándor nevű szobafestő kisiparos is 1963-ból. Ez azonban önmagában nem bizonyítja, hogy a képen látható tábla hozzá tartozott, ezért ezt nem állítjuk.
A régi reklámtáblák készítésének legfontosabb technikái
1. Kézi címfestés
A címfestő közvetlenül a felületre rajzolta és festette fel a betűket. Ez teljesen egyedi munkát eredményezett, ezért két kézzel készített tábla sosem feltétlenül volt teljesen egyforma.
2. Sablonozás
A sablon kivágott részein keresztül festéket juttattak a felületre. Gyorsabb és ismételhetőbb volt, mint minden betűt teljesen szabad kézzel megrajzolni.
3. Festett fa- vagy fémtábla
Az alapfelületet előkészítették, lefestették, majd a feliratot és a grafikát külön rétegekben alakították ki.
4. Zománctábla
Zománcozott acéllemezből tartós kültéri reklámhordozó készülhetett. Magyarországon Bonyhád különösen fontos szerepet játszott ebben az iparágban.
5. Szitanyomás
A szitanyomás már lehetővé tette a grafika hatékonyabb sokszorosítását. Ez fontos lépés volt a kézzel készített reklámok és a modernebb, sorozatban előállítható reklámhordozók közötti átmenetben.
Miért lett újra népszerű a vintage reklámtábla?
Mert a régi táblákban van valami, amit a tökéletesen steril, digitális felületek nem mindig tudnak megadni.
Karakterük van.
A kézzel készített betűk, a régi színek, a patina, a fa vagy fém természetes felülete és a kissé tökéletlen grafika emberibb hatást kelthet.
Ezért működik ma is jól a vintage stílus például:
- barber shopoknál és borbélyüzleteknél,
- kávézóknál és éttermeknél,
- büféknél és balatoni vendéglátóhelyeken,
- kézműves üzleteknél,
- borászatoknál és delikát üzleteknél,
- műhelyeknél és kisipari vállalkozásoknál.
Amit a régi reklámtáblákból ma is érdemes megtanulni
A legérdekesebb az, hogy a technológia rengeteget változott, a jó reklámtábla alapelvei viszont alig.
- Legyen messziről felismerhető.
- Legyen könnyen olvasható.
- Egy pillanat alatt legyen érthető.
- Illeszkedjen az üzlethez és a környezethez.
- Legyen saját karaktere.
- Ne akarjon mindent egyszerre elmondani.
Az „AJÁNDÉK”, a „KOZMETIKUS”, a „KORZÓ BÜFÉ” és a „PANORÁMA” mind más módon, de ugyanezt az alapelvet követik.
A reklámtábla akkor működik igazán jól, ha az embernek nem kell gondolkodnia rajta.
Régi hangulat, modern reklámtábla
Ma már nem kell ugyanazokkal a technológiákkal dolgoznunk, mint a régi címfestőknek vagy zománcgyáraknak ahhoz, hogy egy új reklámtábla vintage hangulatú legyen.
A megfelelő betűtípus, színvilág, textúra, keretezés és grafikai kompozíció segítségével modern gyártástechnológiával is létrehozható olyan reklámtábla, amely egy korábbi korszak világát idézi.
A különbség az, hogy ma már a vintage hangulat mellett a tartósságot, az olvashatóságot és a helyszínhez való pontos illeszkedést is meg tudjuk tervezni.
Az Áfonya Reklámnál ezért nem egyszerűen egy „régi kinézetű” táblát készítünk. A rendelkezésre álló méretből, a helyszínből, az üzlet karakteréből és a reklám céljából indulunk ki, majd úgy alakítjuk ki a grafikát, hogy a végeredmény egyszerre legyen látványos és valóban használható reklámeszköz.
Vintage reklámtábla készítése modern technológiával →
Vintage reklámtáblát szeretnél?
Ha barber shophoz, étteremhez, kávézóhoz, büféhez, üzlethez, műhelyhez vagy más vállalkozáshoz szeretnél régi hangulatú, egyedi reklámtáblát, küldd el nekünk a helyszín fotóját és a rendelkezésre álló méreteket.
A méretekből és a helyszínből indulunk ki, majd úgy tervezzük meg a táblát, hogy a lehető legjobban illeszkedjen az üzlethez, jól látható legyen, könnyen olvasható maradjon, és a lehető legjobban szolgálja a reklámcélokat.
A régi reklámtáblák gyűjtését folytatjuk
Ez még csak az első válogatás.
Fonyódon és a Balaton környékén még rengeteg régi üzlettábla, cégér, reklámfelirat és egyéb reklámhordozó rejtőzhet.
A következő részekben újabb táblákat szeretnénk bemutatni, és ahol csak lehet, utánanézni annak is, hogy mi volt az adott helyen, ki működtette az üzletet, mikor készülhetett a tábla, milyen korszakhoz kapcsolódik, és milyen technológiával készülhetett.
Így idővel ez az oldal nem egyszerű képgaléria lehet, hanem egy folyamatosan bővülő reklám- és helytörténeti gyűjtemény.
Mert egy régi reklámtábla néha sokkal többet őriz meg egy város múltjából, mint elsőre gondolnánk.
Egy név.
Egy üzlet.
Egy szakma.
Egy régi tipográfia.
És mögötte egy egész korszak.
Felhasznált történeti és képi források
- Új Fonyód születése – helytörténeti kiadvány
- Fonyód anno... – képek a régi Fonyódról
- Fortepan #228285 – Fonyód, Présház Étterem, 1967
- Fortepan 2694 – Fonyód, Ady Endre út, Rianás étterem, 1959
- Fortepan 79564 – Fonyód, Ady Endre út, üzletsor, 1956
- Fortepan 91918 – Fonyód, Ady Endre utca, 1960
- Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum – történeti zománcreklámok és reklámtechnológiák
- Bonyhád Város – a bonyhádi zománcáru és zománcedény története
